*** frissítve: 2018.
június 24. ***
FEJEZETEK ISKOLÁNK TÖRTÉNETÉBŐL
A Gulner Iskola
korai évei
Tekesné Zsebők Nelli
visszaemlékezése
85. JUBILEUMI TANÉV
- 2013
90. JUBILEUMI TANÉV - 2018
vissza a navigáláshoz
SAJTÓTÜKÖR -
Újságcikkek az iskoláról
Pestszentlőrinc község elöljáróságától
7400/1926. sz.
VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETÉS
Pestlőrinc
község elöljárósága a község képviselőtestületének 2105/kgy. 1926. számú
határozata alapján nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet Pestszentlőrinc
községben építendő állami polgári fiú- és leányiskolák összes építési
munkálataira.
A versenytárgyaláson részt venni óhajtók felhivatnak, hogy ajánlataikat írásban
és szabályszerűen aláírva és felbélyegezve folyó évi július hó 3. napjának déli
12 órájáig a község elöljáróságánál közvetlenül vagy postán nyújtsák be. ....
....Az ajánlatok felett a képviselőtestület 8 napon belül fog dönteni.
Pestszentlőrinc, 1926. június 12-én. Elöljáróság
(Budapest környéke 1926. június 26.)
Pestszentlőrinc hatalmas kultúrfejlődés előtt
Pestszentlőrinc község népoktatásügyi helyzetének megvilágítására elég annyit megállapítanunk, hogy 1880 tanköteles részére csupán 11 népiskolai tanterem állt a mai napig rendelkezésre és így minden tanteremre a maximálisan megengedett 50 tanköteles helyett 133 tanköteles esett. A hiányzó tantermeket a kormány bérelt tantermekkel igyekezett időközönként pótolni, de ez a pótlás megközelítőleg sem fedezte a szükségletet. .... A község elöljárósága ebben az ügyben kimerítő felterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi kormányhoz, melyben a fennálló népoktatásügyi fogyatékosságra rámutatott és azoknak sürgős orvoslását kérte. ... A miniszter megdöbbenéssel hallgatta a főispán előterjesztéseit és a tanácskozáson részt vett szakférfiaknak meghallgatása után olyan rendelkezést tett, amely a község kérelmét és várakozását messze felülhaladja. A község ugyanis a Rendessy-telepi, Erzsébet-telepi és Szemere-telepi bérelt iskolák pótlásáról kívánt csupán gondoskodni, amikor azonban a miniszter tudomást szerzett arról, hogy ezzel a népoktatás tökéletes biztosítása még megoldva nincs, kijelentette, hogy félmunkát nem végez és az előterjesztett kérésen felül a központi Wlassits Gyula utcai iskola kiegészítésére egy újabb központi iskola megépítését engedélyezte. ...
(Budapest környéke 1926. június 27.)
Mint már jelentettük Szentlőrincen a kultuszminiszter négy új elemi iskolát építtet. A község elöljárósága most jelölte ki az iskolák céljaira szánt telkeket és a Rendessy-, Erzsébet-, és Szemere-telepeken kívül a középponti iskola részére a Szemere Miklós-lövölde mellett jelöltek ki területet.
(Budapest környéke 1926. július 18.)
4 iskola 19 tanteremmel került tető alá Pestszentlőrincen.
1927.
május 24-ike emlékezetes dátum lesz Pestszenlőrinc kultúrtörténetében. E napon
4 elemi iskola 19 tanteremmel került tető alá, hála Klebelsberg Kunó gróf
nagyszerű iskolaépítési programjának és a község áldozatkészségének. ...
... Végül a II. számú központi elemi iskolát Létay András felső ipariskolai
tanár tervezte, az építés pedig Wihart Ferenc és Bódy Gáspár vállalkozók
munkája, ennek az iskolának igazgatója - értesülésünk szerint - Boray Sándor
lesz.
(Pestszentlőrinci Újság 1927. május 21.)
A szentlőrinci iskolák bokréta ünnepe
Kultuszminiszterünk külföldön is csodálatot keltő iskolaépítési programjába elsősorban a főváros környéki, köztük a pestszentlőrinci elemi iskolák kapcsolódtak bele. Szentlőrinc négy hatalmas elemi iskolai épületének bokréta ünnepélyét szombaton délután ünnepélyes keretek között tartották meg. .....a szentlőrinci központi új iskolánál tartották meg a műszaki szemlét, ahol Sipos János rákospalotai ácsmester üdvözölte gyönyörű virágcsokor átadása mellett a miniszteri tanácsost, melynek megtörténte után a hivatalos kiküldöttekről Mezőfy Imre fényképész jól sikerült fényképet készített. Ez utóbbi iskolát Létay András felsőépítő ipariskolai tanár tervezte és Vihart Ferenc, Bódy Gáspár és Bohus József építészek építették.
(Kispest=Szentlőrinc 1927. május 21.)
... II..körzet:a Lövölde mellett épült új iskola (Gyöngyvirág-u. páratlan, Téglagyár, Üllői-úti páros, Petőfi-u. páros házszámaival, Madár-teleppel, temetővel, kavicsbányai és ceglédi vasútvonalakkal körülhatárolt kerület-rész). Beiratási helyiség: Wlassits Gyula uccai iskola, II. emelet.
(Pestszentlőrinci Újság 1927. július 2.)
Megtörtént az új iskolaépületek átadása
...Csupán a II. sz. központi elemi iskola épülete áll üresen. Ezt t.i. újonan kell berendezni. Tekintve az iskola hatalmas körzetét, a berendezés kérdése több száz szülőt, illetve tanulót érdekel. Fontos tehát, hogy az illetékes tényezők legalább ennek az egy iskolának felszerelése tekintetében egyezzenek meg sürgősen. Minthogy ez egy kis jóakarattal igazán könnyen megtörténhetik és mivel mi az illetékes tényezők jóakaratában egy pillanatig sem kételkedhetünk, meg vagyunk győződve, hogy ez az iskola sem áll már sokáig, hanem még kellő időben át lehet majd adni rendeltetésének.
(Pestszentlőrinci Ujság 1927. augusztus 6.)
Az új iskolában nem taníthatnak
Pestszentlőrincen a lövölde mellett épült új elemi iskolában nem kezdhették meg a tanítást, mert még nincs berendezve. Lapunk hasábjain még idején rámutattunk arra, hogy ha sokáig húzódnak a tárgyalások, lesz majd iskola, de nem lehet tanítani benne. Sajnos, ez bekövetkezett.
(Budapest környéke 1927. szeptember 18.)
A kultuszminisztérium
és Pestszentlőrinc vitatkozik, a gyerekek isszák meg a levét.
Pestszenlőrinc község elöljárósága már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy az
egyre gyarapodó lakosság szükségletének kielégítésére több elemi iskolát
építtett. A községnek ugyan eddig is voltak elemi iskolái, azonban rozoga
bérházban voltak elhelyezve és a lakosság szaporodása folytán szűknek
bizonyultak. A múlt évben sikerült is megegyezést létesíteni a
kultuszminisztériummal, amelynek értelmében a felépítendő iskolák költségeinek
kétharmadát a kultuszminisztérium, egyharmadát pedig a község vállalta. A múlt
évben hozzá is kezdtek a építéshez és nyárra fel is épült négy szép emeletes,
új iskolaépület. ... Az iskolák építésénél tekintettel voltak a legmodernebb
követelményekre, sőt az egyik elemi iskolánál óvodát is létesítettek.
Elkészültek az épületek, kifizették az építési költséget is: három milliárdot
fizetett a kultuszminisztérium, egy milliárdot pedig a község. Most már csak be
kellett rendezni a helyiségeket, hogy szeptemberre megkezdhessék a tanítást. De
itt jött a bonyodalom. A község elöljárósága arra az álláspontra helyezkedett,
hogy elég szép, ha a szegény község egymilliárdot áldozott az építkezésekre,
különben is az iskolák államiak, rendezze be tehát a minisztérium. A
kultuszminisztérium viszont kijelentette, hogy eleget áldozott a község
érdekében, fizesse ki a bútorokat az elöljáróság. Így aztán megindult az
aktaváltás, purparlé, sem a kultuszminisztérium, sem az elöljáróság nem akarták
berendezni az iskolákat. Eközben elérkezett a szeptember, meg kellett volna
kezdeni az előadásokat, de nem lehetett, mert a négy új épület még mindig
üresen tátongott. ... ....A kultuszminisztérium legújabb leiratával kötelezte a
községet, hogy bútorozza be az iskolákat. Az elöljáróság most szabadságon lévő
főjegyző hazatérését várja, akkor fognak dönteni, kinek adják ki az asztalos
munkát. Az iskolák azonban még így is a legjobb esetben ez év végére lesznek
bebútorozva.
(Kispest=Szentlőrinc 1927. október 8.)
A pestszentlőrinci új iskolák és az óvoda bebútorozása
A hosszú hónapok óta vajúdó bebútorozási kérdés végre végleges megoldást nyert, amennyiben a község képviselő testülete az összes újonnan épített elemi iskolák és óvoda felszerelési és bútorozási tárgyainak szállítása tárgyában október 10-én tartott közgyűlésén határozott. A megtartott országos nyilvános versenytárgyalás eredményeként a község a helybeli asztalos iparosok együttes ajánlatát fogadta el és 36.540 P. árban a szükséges bútorokat és felszerelési tárgyakat megrendelte. A vállalkozóknak december 15-ig kell a bútorokat leszállítaniuk. A község a bútorozási költségek megtérítésére nézve a vallás és közoktatásügyi minisztériumtól bíztató ígéretet kapott és ez tette lehetővé a bútorzat megrendelését.
(Budapest környéke 1927. október 23.)
Évzáró ünnepély a Gullner-utcai iskolában
Június hó 23-án, szombaton d.u. 4 órakor tornaünnepéllyel kapcsolatosan lesz, mikor is a fiúk és lányok szépen fegyelmezett csapata szabad- és botgyakorlatokat mutat be. Ekkor szerepel először nyilvánosan a tűzoltóegyesület új zenekara. Az ünnepélyen sok értékes könyvjutalom kerül kiosztásra. A vonatkozó adományokról később számolunk be, de addig is hálás köszönettel itt nyugtázzuk Gombos Lajos jegyző úr 5 pengős adományát.
(Pestszentlőrinci Hírlap 1928. június 22.)
A szentlőrinci Gullner utcai iskola évzáró ünnepe örökké felejthetetlen lesz azoknak, akik azon részt vettek. 80 fiú és 40 leány bot- és rendgyakorlatot mutatott be rendkívül precízen. A zenés gyakorlatok, amelyen Kovács György vezényletével először szerepelt nyilvánosan a tűzoltózenekar, pompásat nyújtottak. Hausstädter Mária IV. o. tanuló Ábrányi Emil >> Mi a haza<< című költeményét nagy készséggel adta elő. Schuber Antal I.c. oszt. tanuló szavalata mindenkit könnyekig meghatott.... ....Zúg a taps, leírhatatlan a lelkesedés. Mindenki éljenzi Boray Sándor igazgatót és Lessó Gyulát a gyakorlatok és élőképek vezénylőjét. A gyönyörű ünnepély Boray igazgató buzdító beszédével és a Himnusz fenséges akkordjaival ért véget, majd a szorgalmasabb tanulók jutalomkönyveket kaptak.
(Kispest=Szentlőrinc 1928. június 30.)
Pestszentlőrinc
község képviselő testülete 1928. évi szeptember hó 7-én délután 5 órakor a
községházán rendes közgyűlést tart, az alábbi tárgysorozattal:
...4. Gullner-utcai állami elemi népiskola kútjának mélyítése és ennek
tartamára a szükséges vízkészletről más úton való gondoskodás...
(Pestszentlőrinci Hírlap 1928. szeptember 7.)
Szaporítani kell az állami iskolákat
Lapunk
egyik számában tudósítás formájában hírt adtunk a folyó évi szeptember hó 3-án
tartott iskolagondnoksági gyűlésről, mely tudósítás keretében megemlékeztünk az
egyes iskolaigazgatóknak azon jelentéséről, mely a tanév elején beiratkozott
elemi iskolai tanulók létszámáról szólt. Megemlékeztünk arról is, hogy az
iskolaigazgatók jelentésükben erőteljesen hangsúlyozták, hogy a már
beiratkozott tanulók létszámának igazolása szerint, figyelembe véve az
idevonatkozó törvényes rendelkezéseket, nem áll kellő számú tanterem a tanítás
nyugodt és eredményes sikerének biztosítására.
Az igazgatói jelentés és a gondnoksági gyűlés után, utánajártunk a kérdés
mibenlétének és eljártunk az egyes iskolai igazgatóknál, ahol a tanulók és
tantermek számáról a következő felvilágosítást kaptuk. ...
... A Gullner utcai iskolában beiratkozott 611 tanuló, a tantermek száma pedig:
...Az egyes igazgatók számítása szerint aWlassits-utcai iskolánál
....Éppen ezért mi magunk is, megértve a kérdéseknek nagy horderejét, a községi
elöljárósághoz fordulunk, s követeljük, hogy e tekintetben tegye meg a vallás
és közoktatásügyi minisztériumnál a szükséges előterjesztést, s minden erejével
hasson oda, hogy községünkben a még szükséges tantermek mielőbb
megépíttessenek, s a közművelődés fejlesztésével iskolába járó gyermekeink
minél jobb hazafiakká neveltessenek!
(Pestszentlőrinci Hírlap 1928. október 5.)
Szentlőrinci rekordtárgysorozat
Pestszentlőrinc
község képviselőtestülete tegnap pénteken délután 5 órakor a községháza
tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott a következő hatalmas
tárgysorozattal:
...22. Gulner utcai iskola kútszivattyújának szállítása...
(Kispest=Szentlőrinc 1931. október 31.)
Pestszentlőrinc község képviselőtestülete
1932.
évi március hó 17-én délután 5 órakor a községházán számadást vizsgáló
közgyűlést tartott dr. Koncz János csepeli főjegyző, törvényhatósági bizottsági
tag elnökletével. A számadásokat rendben találták amely után a
képviselőtestület a községi bíró elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott
a következő tárgysorozattal:
... 3. Gulner utcai állami elemi iskola kútház építése.
(Kispest=Szentlőrinc 1932. március 19.)
Iskolaorvosi vizsgálatok Pestszentlőrincen
... A tanfelügyelőség szíves engedélye alapján vizsgálatainkat az Üllői úti elemiben (Rendessy-telep) kezdtük meg, majd a Wlassics-utcai, Gullner utcai és az állami lakótelepi elemi iskolákban folytattuk. Összesen 2400, 6-12 éves tanulót vettünk vizsgálat alá, 40 kérdőpont alapján, elsősorban egészségükre és szociális körülményeikre vonatkozóan. Bizony, nagyon szomorú eredményt kaptunk, volt olyan gyermek, aki még nem látott hőmérőt, szájlapocot, orvosi hallgatót, mert akkor került életében először orvos elé. ...
(Pestvármegyei Népművelés 1935. március)
Beszámoló a vármegye 1935/36. évi népművelési munkájáról
Pestszentlőrinc
Gullner-utca, ének:
A tanfolyam a város egyedüli dalárdája, amely a népművelési előadásokon és ünnepélyeken
sikerrel szokott szerepelni. A hallgatók lelkesedésére jellemző, hogy minden
anyagi támogatás nélkül vettek részt két vidéki dalosversenyen, nagyon szép
eredménnyel. A tanfolyam fenntartása elsőrendű érdeke városunknak.
(Pestvármegyei Népművelés 1936. október)<br
MAGYAR VÁROSOK MONOGRÁFIÁJA
Pestszentlőrinc, Kispest, Pestszentimre
Pestszentlőrinci
Gullner utcai állami elemi iskola az 1927/28-as tanévben létesült. Az iskola
Klebelsberg Kunó gróf kezdeményezésére épült. Nyolc tanteremben 12 tanerő a
gazdasági továbbképző végzi az oktatást. Az elemi iskola 4 osztályának
(A magyar városok monográfiája kiadóhivatala, Budapest, 1937.)
Nem kezdődik meg a tanítás a pestkörnyéki iskolákban sem
Dr.
Fodor Ferenc a budapestvidéki tankerület főigazgatója úgy rendelkezett, hogy
Budafok, Kispest, Pestszentlőrinc, Pesterzsébet Újpest és Rákospalota
városokban, Csepel, Vecsés, Soroksár, Pestújhely, Rákoskeresztúr, Rákosliget,
Rákoscsaba, Rákoshegy, Pestszentimre, Budatétény és Nagytétény községekben
mindennemű állami, egyházi, községi, egyesületi, társulati és magániskolákban,
valamint tanintézetekben a tanítást a további intézkedésig nem szabad
megkezdeni.
A beiratkozásokat azonban legkésőbb szeptember 7-ig minden körülmények között
meg kell tartani. Ugyancsak meg kell tartani a felvételi, javító és
magánvizsgálatokat is. A tankerület többi iskoláiban a tanítás szabályszerű
időben megkezdődik.
(Magyarország 1944. szeptember 5.)
Szemelvények a Gulner utcai iskola korai éveiből
(2007. július, Tekesné Zsebők Nelli visszaemlékezése)
1927-28-ban volt az első tanév. Akkor még állami elemi népiskola volt a Gulner.
Az első igazgatatója Borai Sándor volt. Borai Sándor 1935 tavaszán meghalt. Utódja Kuhár Ernő lett.
Kuhár sokoldalú, igen agilis iskolaigazgató, és a város képviselő testületének életében komoly érdemeket szerzett. Megbízást kapott arra is, hogy az Erzsébet-telepi és Szemere-telepi iskolákat is ő irányítsa. Távollétében helyettesek vezették ezeket az iskolákat. Gulyás Mihály az Erzsébet-telepen volt megbízott helyettes igazgató. A Gulner utcai iskola megbízott helyettese 1937-től Zsebők Kornélia lett. Kuhár Ernő ezeket a feladatokat pontosan és jól végezte. Törzsiskolájában helyet adott az iparostanonc iskolának, a levente zenekarnak, népművelési tanfolyamok tartásának is. Komoly szerepet vállalt a képviselőtestületben, a vöröskereszt elnökségében, az iparostanonc iskola vezetőségében, a tanítók zenekarában, ünnepségek rendezésében. Sajnos túlfeszítette az erejét. Irodájában esett össze 1938 tavaszán. Felépülése után „berendelték” –hivatali munkára a Pestmegyei Tanfelügyelőségre, ahol igen értékes munkát végzett. Utódja az iskolánál Gulyás Mihály lett. Helyettes igazgató Zsebők Nelli maradt. Az iskola munkáját mindkettő jól végezte. Elismert tanító volt mind a kettő.
1939-ben Németország vezetője, Hitler lerohanta Lengyelországot, ezzel megkezdődött a II. világháború.
A Gulner utcai iskola belekerült a sodrásba. 1944. március 19-én a hitlerista csapatok bevonultak Pestlőrincre. Lefoglalták az iskolákat. Először a Rendessy-telepi, majd a Gulner utcai iskola következett. Közben leváltották Dr. Balogh Géza polgármestert, helyére Endre László nyilas alispán Dr. Déry Bélát - az alispáni hivatal munkatársát - nevezte ki polgármesternek. Déry hűséges csatlósa volt az alispánnak.
Az iskolákat április 4-én bombatámadás érte. A Gulner utcai iskolában nagy tölcsért vágott az udvar közepén. Az udvarra néző ablakok betörtek. Nagy lett a fejetlenség.
A Vöröskereszt Egyesület elsősegélynyújtó segélykórházat rendezett be az egyik földszinti osztályteremben. A német megszállók elhagyták az iskolát.
Helyükre pár nap múlva egy munkaszolgálatos alakulat érkezett. Ezzel a katonák segítségére voltak a civil lakosságnak futóárkok kiásásában.
A Vércse utcában civil szerveződésből egy 125 fős 15 m mélységű óvóhely épült dr. Abczinger Gyula, egy tanár ellenőrzése mellett. Abczinger a Dráva szögből hozatott munkásokat, a bányarendszerű alagút kialakításához előre megmunkált bányafát. Az alagút két utca, a Vércse utca és a Galamb utca között haladt. Vészkijárata a Galamb utcában lévő kútból vezetett ki az ingatlan udvarára. Egy szervező bizottság alakult, ez a bizottság rendezte az óvóhely ügyeit, megvásárolta a szükséges felszerelési tárgyakat. Mivel a pénzünk kevésnek bizonyult, ezért eladtunk a közelben lévő Benkő-szövőgyár munkásai részére 25 férőhelyet. Gyorsan és jól dolgoztak ezek a szakmunkások. Felkérte a város vezetősége Abczingert, hogy tervezzen meg egy óvóhelyet a Téglagyárban is a környező lakosság részére, melyet a város fizetett. A mi óvóhelyünkben volt villanyvilágítás, szükség W.C., telepes rádió, elsősegélyhez szükséges kötszerek, gyógyszerek. Őrség vigyázott arra, hogy az utcában rend és fegyelem legyen.
Az óvóhelyen számozott ülőhelyek voltak. Viszonylagos nyugalomban vártuk, mikor fújják le a légiveszélyt. Ezt követte az ellenőrzés éjjel és nappal.
Így érkeztünk el novemberig. Fogytán volt az élelmiszer, a tüzelő, és egyre fogyott a türelem is.
Megjelentek a plakátok. A Kiürítési Parancsnokság felszólította a lakosságot a város elhagyására 1944. november 15-én 12 óráig.
A Gyöngyvirág utca 8-as számú villát lefoglalta egy csendőri alakulat. November 15-én megkezdték az ellenőrzést. Legelőször a polgári iskolákban működő segélykórházat szállították el. Az irány Bécs volt. Majd feloszlatták az iskolákban berendezett segélyhelyeket. Irány – ki merre tud! Ki merre lát. Üresen álló zsidó lakásokat ajánlottak fel nekik a Városházától Pest felé eső részen. Vagy 50 kg-os csomaggal vasúti vagonokban a Dunántúl egyes városait. Közben szóltak a szirénák, esett a havaseső – november volt…
Déry és bandája elmenekült. - Ki tudja hová? Sohasem került elő. Az iskola is gazdátlanná vált. A hivatalsegédet Szalay Bélát behívták S.A.S. behívóval katonának. Az épület sok belövést kapott.
Katonai alakulatok, menekültek vonultak át a városon kelet felől Pest felé. Hová? – Ki tudhatta azt akkor, hogy meddig jutnak el?
Védtelen emberek, gazdátlan állatok kóboroltak szerte. A csendőrök „ellenőriztek”. Tehervonatok álltak a villamossíneken. Azokba hordták az ellopott értékeket a németek. A kocsikon tábla: „A magyar nép ajándéka a német bombakárosultaknak!”
Szegény iskolám! Lesz-e benned még öröm, gyerekkacaj, ének… vagy ma már zsebkendőnk sincs!...
A sereg vonul…megy, bele a kilátástalan jövőbe. „Mint oldott kéve!” - Szánd meg Isten a magyart - mormoljuk a sorokat… Felszólítanak, menjünk letenni a „Szálasi-esküt” különben a fizetésünket sem kapjuk meg! Fizetés?... Mit lehet kapni? Legolcsóbb az emberi élet…
A kiürítésre kötelezett terület lakossága szétszóródott Kőbánya területén. Többen az Állami lakótelepen kaptak helyet, vagy Városháza utcától Pest felé eső részen, mert azokra nem vonatkozott a kiürítési parancs. A városban való tüntetés ennyit tudott elérni a nyilas polgármesternél és a város katonai parancsnokánál.
Folytak a bombázások, vonulnak a menekültek. Senki nem tudta lesz e még háza, lakása ahová hazatérhet…
Lesz e iskola, ahova gyerekek menni fognak? Visszatérnek e a tanítók? stb.
1945. január 5-én a szovjet katonák elértek a Lajosmizsei vasútig. 1944 dec. 24-én a város felszabadításáért életét vesztette Steinmetz Miklós parlamenter. Autójának fehér zászlóját figyelmen kívül hagyták. Bombatalálat végzett vele. Magyar származású szovjet tiszt volt, aki önként vállalta azt a „küldetést” - nem messze a Gulner utcai iskolától érte a halál….
Már nem sok volt hátra a háború befejezéséig. De kivárni, minden nap, minden óra egy borzalom volt… A Gulner utcai iskola történetéhez ez is hozzátartozik. Emlékezzünk!
Tekesné Zsebők Nelli
Újabb
négy iskolában kezdték meg az étkeztetést
Nem mindennapi ünnepség szemtanúi voltunk szerdán délben az Engels utcai elemi
iskolában, ahol az északi demokrácia nagy, talán legnagyobb nemzete, a svéd
nemzet megkezdte étkeztetési akcióját, az ott tanuló szegény gyermekek között.
...
...Ezen a napon kezdték meg nemeslelkű svédek városunkban az étkeztetést. Jelen
voltunk az Engels Frigyes utcai elemi iskola 315 kis nebulójának az első
ebédjén, ahol Muraközy Jenő iskolaigazgató ünnepélyes fogadtatásban
részesítette az ebédeltetési akció megindítóit. A szegényes iskola bomba
rongálta falain a svéd magyar zászlók szimbolizálták a két nemzet soha el nem
múló barátságát. Az iskolás gyermekek a folyosókon helyezkedtek el s amikor
megérkezett az első svéd ebéd, egyszerre száz és száz torokból hangzott fel az
"éljen". Az ebédet hozó svéd kiküldöttet Muraközy Jenő iskolaigazgató
üdvözölte majd, az iskola énekkara meglepő tökéletességgel a svéd himnuszt
kezdte énekelni. A bensőséges fogadtatás után ültek asztalukhoz a kis diákok,
hogy elfogyasszák az első ebédet, amely ez alkalommal tejből, sajtból és
kekszből állott.
Mint Worell Istvántól megtudjuk, ezen a napon egyszerre négy helyen indult meg
az iskolás gyermekek étkeztetése.
(Szabad Lőrinc 1946. december 8.)
Pestszentlőrinc megváltozott utcanevei
... (Gullner) Engels Frigyes utca ...
(Szabad Lőrinc 1947. október 5.)
Az 557.
sz. ZRÍNYI ILONA ÚTTÖRŐCSAPAT tagjai szinte teljes létszámban gyülekeznek
iskolájuk, a XVIII. kerületi Engels utcai Általános Iskola udvarán. A sorok hullámzása,
az élénk beszéd izgatottságról tanúskodik. Nem is csoda, hogy elevenebbek a
gyerekek a szokásosnál, hiszen őrsönként titkos írással kapták a parancsot, s
csak most tudják meg, hogy az egész csapatot összehívták erre a borús
délutánra.
Az izgalom tetőfokra hág, amikor hirtelen motorzúgás közeledik, de mire
bekanyarodik az iskola udvarára egy zászlót hozó motorkerékpáros, egy nyitott
terepjáró kocsi s végül hat-nyolc kerékpáros úttörő, már csendben, feszes
vigyázzban állnak a vörös nyakkendős fiúk, lányok.
>A terepjáróból Kelemen György ipari tanuló, az iskola volt diákja száll ki,
és piros-fehér-zöld borítékot nyújt át Planka Jánosné csapatvezetőnek. A
csapatvezető fölolvassa a Magyar Úttörők Szövetsége által indított Úttörő
Expedicíó a Jövőbe mozgalom országos parancsnokságának fölhívását. “Derítsétek
fel, hogy lakóhelyetek, szülőföldetek mivel lesz gazdagabb a második ötéves
terv végére. Szárnyaló képzelettel kutassátok, milyen lesz életünk 1980-ban
vagy 2000-ben, a felépült szocializmusban, a kommunizmusban. Gyűjtsetek
adatokat az űrhajózás eredményeiről."- hangzik a fölhívás, és jó
pedagógiai érzékkel fűzi hozzá: “Végezzétek el szorgalmasan az olykor
kicsinynek tűnő, de állhatatos munkát kívánó iskolai feladatokat."
A fölhívás ismertetése után Planka Jánosné elmondja, hogy őrsi gyűléseken kell
dönteni a gyerekeknek, részt kívánnak-e venni az expedícióban Ha igen, díszes
jelentkezési lapot kell eljuttatniuk a csapatvezetőséghez.
(Pedagógusok Lapja 1963. október 5.)
A kis
úttörőlány már tanulja a verset, az üzemi bizottság virágot rendel. A szociális
otthonban töprengenek: mi legyen az ünnepi ebéd, amit Pista bácsi, Mariska néni
is a legjobban szeret. Valahol egy énekkar próbál, a kerületi Vöröskeresztnél
meghívókat gépelnek. A fővárosban megkezdődik az "Öregek hete".
Van ahol meg sem várják a "hivatalos" dátumot. Néhány napja
javasoltuk: jó lenne megünnepelni a nagymamikat. Ma reggel felhívtak
Pestszentlőrincről, az Engels utcai Általános Iskolából: “Mi tegnap este
megtartottuk a nagymami-napot. Szép ajándékokat kaptak a nagymamik.
Nagymami nap, öregek napja. Szép, és jó, hogy a Vöröskereszt, az üzemek, a Nőtanácsok
megünneplik. De lépjünk még közelebb az egyes emberek szívéhez. A lőrinci
iskolában már megtették: unokák köszöntötték a nagymamákat, és a nagypapákat
is. És mennyivel sokszínűbb, mennyivel gazdagabb lenne az ünnep, ha
beköszöntene az otthon falai közé is! Távol élőknek szívesen viszi a posta az
üdvözlő sorokat. S milyen jól esne a Pesten lakó szülőknek, nagyszülőknek, ha
nemcsak a Vöröskereszt, hanem saját gyermeke, unokája is gondolna rá.
Egy csokor virág, egy tálca sütemény, egy fejkendő, egy doboz cigaretta, s
néhány őszinte, kedves szó - ennyi az egész. Többet jelent a gyógyszereknél,
talán azt is feledteti, hogy fájnak az ízületek, hogy ismét erősebb szemüveg
kell az olvasáshoz.
(Esti Hírlap 1963. október 12.)
Szovjet
hősi sírok - Tisztelgő úttörők -Az Engels és a Kund utcai iskolások mozgalma
... Hagyomány már az Engels utcai iskolában, hogy április 4-én az új temetőbe
egyszerre két osztály megy ki. A szovjet hősi sírok előtt adják át a gondozás
tisztét a búcsúzó nyolcadikosok a felső tagozatba lépő ötödikesek.
- Tizenhat éve ápoljuk a sírokat - mondja Planka Jánosné, az úttörőcsapat
vezetője.- Nyolcvankét sír, egy emlékmű, s egy tömegsír gondozását vállalták
iskolásaink. Tisztítják, ápolják a szép rendben sorokozó betonnégyszögek
környékét, virágot helyeznek el rajtuk, mécsest gyújtanak.
Az iskola "béketermében" beszélgetünk a sírt gondozó úttörőkkel. (A
"béketeremben" egyébként az egyik legnevezetesebb helyiség, itt
tanulni csak a legjobb osztálynak lehet.)
- Rendszeresen járunk a temetőbe, de leginkább halottak napján derül ki: milyen
nagy szükség van a mi munkánkra. Ezen a napon, régebben minden síron égtek a
mécsesek, csak a szovjet hősök emlékműve volt sötétben. Elődeinktől vettük át a
hagyományt: november elsejére felvirágozzuk, kivilágítjuk a sírokat. ...
(Peremváros 1975. március)
Magyar-szovjet barátsági év az Engels utcai iskolában
Az
Engels utcai Általános Iskola 557. számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat pajtásai
szeptember 30-án megnyitották az idei tanévben megrendezendő magyar-szovjet
barátsági évet, melynek során megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista
Forradalom 60. évfordulójáról, és megismerkednek a szovjet úttörők életével,
akikkel rendszeresen leveleznek.
Megnyitó beszédet Jurij Pavlovics Mojszejev, a budapesti szovjet nagykövetség
attaséja mondott. Beszédében vázolta a Szovjetúnió hatévtizedes fejlődését és
hangsúlyozta, a két nép, a két párt, a két ország örök és megbonthatatlan
barátságát, melyet ezúttal az Engels utcai úttörők rendezvény sorozata is
demonstrál.
Molnár Istvánné iskolaigazgató elmondta, 1972-ben indították a barátsági év
rendezvény sorozatot, melynek sorában a vietnami, csehszlovák, NDK-beli és
bolgár barátsági év után, éppen a Nagy Október méltó megünnepléseként - immáron
másodszor - rendezik meg a magyar-szovjet barátsági évet.
A meghívott vendégek előtt Syrinek Béla, az MSZMP XVIII. kerületi bizottságának
titkára mondott pohárköszöntőt, és sok sikert kívánt szovjet barátainknak a X.
ötéves terv célkitűzésének megvalósítása során, a Nagy Októberi Szocialista
Forradalom 60. évfordulója alkalmából.
(Peremváros 1977. október)
Immár
másodszor rendeztük meg 1995. január 27-én a Szülők-Nevelők Bálját, a Rózsa
Művelődési Házban.
A szervezési munkák már októberben elkezdődtek. Vacsora, zene, nyitótánc és még
rengeteg feladat. Könnyítette munkánkat az előző évi tapasztalat. A szervezési
munka szálai Kerekes Elek tanár úr kezeiben futottak össze. November elejétől
kezdtük tanulni a nyitótáncot, melyet iskolánk diákjai mutattak be. A táncot
Csornai Judit tanítónő tanította be. A bál megnyitására Dr. Mester László
polgármester urat kértük fel.
Ahogy közeledett január 27-e, nőtt az izgalom, a feszültség. Rendben van-e
minden? Igen! A bál sikeresebb volt a tavalyinál!
Kellemes, tavasz felé hajló idő remek bevezetője volt a napnak. Félhét felé
kezdtek gyülekezni a vendégek, majd elfoglalták helyüket a vacsorához. A
jóízűen elfogyasztott vacsora után Tóth Lászlóné igazgatóasszony köszöntötte a
megjelenteket, majd Dr. Mester László polgármester úr megnyitotta a
rendezvényt. Ezután a jól ismert Kék Duna keringő dallamára összeállított
nyitótánc indította el a hajnalig tartó, kiváló hangulatú, jókedvű,
felszabadult mulatságot. A közel 150 ember - szülő, tanár, volt diák -
állandóan változó csoportokban beszélgetett, táncolt. Néhol komoly, jövőt építő
eszmecsere folyt, másutt közös élmények, emlékek felelevenítése és a történetek
végére mindig harsány, felhőtlen nevetés tett pontot. A sokféle beszélgetésből
ellesett szavak, mondatok azt erősítették, hogy szülőnek és iskolának egy a
célja....
Tizenegy óra körül megkezdődött a várva-várt tombolasorsolás. Szponzoraink
nagyvonalú felajánlása eredményeként igen értékes ajándékok találtak gazdára.
Ezután hajnalig ropták a táncot, beszélgettek, társalogtak a vendégek.
Ez a rendezvény kiváló alkalom volt a szabad eszmecserére, baráti beszélgetésre.
Ahogy ezt Jancsics Péter úr, az Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottság
tagja megjegyezte: Kiváló hangulatú, kellemes, baráti, kapcsolatteremtő
összejövetel volt.
Lesz-e folytatása? Biztosan, mert valami megmozdult, elindult. Akik ott voltak
velünk ezt megerősíthetik Tehát....jövőre újra találkozunk?
(Városkép 1995. február)
Így is lehet csinálni! Továbbképzés? Kirándulás?
MINDKETTŐ!
A kóspallagi Szent Orbán Fogadóról először igazgatónőktől, Tóth Lászlónétól
hallottunk. Élménybeszámolója alapján úgy határoztunk, hogy a kellemest
összekötjük a hasznossal: tantestületi kirándulásunkat Kóspallagra szervezzük,
s ott tartjuk meg nevelési értekezletünket is. Így történt, hogy a Gulner Utcai
Általános Iskola tantestülete március 29-én autóbusszal útnak indult. Nem
szegte kedvünket a csípős, hideg szél, a kátyúkkal, jeges tócsákkal tarkított
kanyargós hegyi út, hiszen örültünk, hogy végre egy kicsit kimozdultunk a város
zajából. És Kóspallag valóban gyönyörű! A fogadó körül mindenütt erdő és
hegyek, s a csendben csak a szél zúgása és néha egy-egy madárhang hallatszik.
Kirándulásunkra meghívtuk a Nevelési Tanácsadó néhány munkatársát is. Örömünkre
öten eljöttek velünk, s így egy sokszínű, szakmailag és módszertanilag jól
képzett szakembergárda segítségével próbáltunk választ kapni a kamaszkor
problémáival kapcsolatos kérdéseinkre. A beszélgetés után csoportos foglalkozás
következett. Az egyik csoport a drámapedagógia segítségével, szituációs játékok
alkalmazásával tovább boncolgatta a kamaszkor problémáit, a másik csoport pedig
a relaxációval ismerkedett. A relaxáció fogalma ellazítást, ellazulást jelent.
Gyűjtőneve mindazoknak a módszereknek, amelyek alkalmazásaival lelki
megnyugvást, kiegyensúlyozott közérzetet, testi, idegrendszeri működéseink
beszabályozását, egészséges működését érhetjük el.
Míg mi játszottunk és relaxszáltunk, hatalmas pelyhekben hullott a márciusi hó,
s jólesett egy nagy séta a havas erdőben.
Másnap Kerekes Elek kollégánk tartott beszámolót a logikus gondolkodást
vizsgáló felméréséről. Mindenki számára érdekes és továbbgondolásra érdemes
elemzést hallottunk.
Ebéd után Székelyné Szujkó Piroska kolléganőnk gondoskodott az aktív
pihenésről. Vidám, a fantáziánkat megmozgató, teljes kikapcsolódást nyújtó
vetélkedőt szervezett számunkra.
Jól sikerült ez a továbbképzéssel fűszerezett kirándulás!
Rendkívül fontos, hogy egyénileg ki-ki milyen szakmai sikereket ér el. Milyen
kis napi sikerélményei vannak, amelyek feltölthetik, milyen környezetben,
légkörben dolgozik, milyen a kapcsolata munkatársaival, főnökeivel,
tanítványaival?
A kirándulás lehetőséget adott a feltöltődésre, pihenésre, kötetlen
beszélgetésre, egymás alaposabb megismerésére, a játék önfeledt örömére.
(Mozaik plussz, 1995. június)
Gulneres Óz-varázslat a Rózsában
A Gulner
Utcai Általános Iskola színjátszó csoportja május végén bemutatta az Óz, a nagy
varázsló című mesejátékot a Rózsa Művelődési Házban. Óz és társai nemcsak
egymást, hanem a közönséget is elvarázsolták. A magával ragadó előadás
nyilvános főpróbája nagy sikert aratott az óvodások körében, ezt a gyerekek
harsány "vissza-vissza!!!!" kiabálása igazolta. Az előadás után az
óvónők is kifejezték elismerésüket.
Kis színészeink másnap még magabiztosabb játékkal leptek meg bennünket. Este 6
órára szülők, tanulók és barátok töltötték meg a művelődési ház nézőterét. Aki
a premier előtt találkozott az előadókkal, láthatta rajtuk a mindenvárás
izgalmát, a várható siker bizonytalanságát. Izgalmuk érthető volt, de ez
játékukon nem volt érezhető. A gyerekek hivatásos színészek magabiztosságával
mozogtak a színpadon. Valósághű volt Dorothy (Németh Eszter 8. o.)
kétségbeesése, megható a Madárijesztő (Boros Ágnes 8. o.) tanulni vágyása,
emlékezetes a Bádogember (Hidasi Eszter 8. o.) szeretetéhsége, a Gyáva Oroszlán
(Bürge Viktória 7.o.) vívódása, Toto kutya (Szilasi Vivien 5.o.) kedvessége és
talpraesettsége, a Gonosz Boszorkány (Salamon Éva 7.o.) uralkodni vágyása. Az
előadás üde színfoltja volt a tanulók által előadott táncos betétszám, melyet
Kovács Orsolya 7. o. tanuló állított össze. Az előadás minden résztvevője
színvonalas, értékes produkciót mutatott be.
Igazságtalanok lennénk, ha az előadás láthatatlan szereplőinek fontos munkáját
nem említenénk meg. A súgó, az ügyelő, a díszletkészítő szülők, kollégák apró,
ám nélkülözhetetlen fogaskerekei voltak a sikernek. Mert sikeres volt, és ennek
a sikernek az összefogója, motorja az előadás színpadra állítója Révész Mária
tanárnő volt.
(Városkép 1996. augusztus)
A Gulner utcai Ált Isk. Színjátszó Csoportja a tavalyi évben már bemutatkozott az iskolában. Akkor az "Óz, a nagy varázsló" c. mesejátékkal arattak megérdemelt sikert. A lelkesedés azonban itt korántsem ért véget, olyannyira nem, hogy az idén a kerületünkben immáron hagyománnyá érett Budapesti Diákszínjátszó Találkozón is szerepeltek. Ezt követően pedig megindult a lázas készülődés, melynek eredményét egy újabb egész estét betöltő színdarab megvalósulása jelentette. Ezúttal Hárs László-Balogh Bodor Attila: Fordított Esztendő c. mesemusicaljével készültek, mégpedig az alapműnek egy olyan zenés-táncos változatával, mely ebben a formájában előadva valóságos ősbemutatónak számított. Az előadás először május 23-án a Rózsa Művelődési Házban kísérhette figyelemmel az ekkor még főleg az iskola tanáraiból, diákjaiból és szülőkből álló közönség, ám egy héttel később a gyermeknapon a Pestszentimrei Közösségi Ház is műsorára tűzte azt, így aki az előbbiről lemaradt, utóbb bepótolhatta a mulasztást. Kiemelkedő a színjátszó csoport lelkének és rendezőjének, Horváthné Révész Virág tanárnőnek töretlen hozzáállása és türelme. Sokhetes felkészítő munka során beigazolódhatott általa egyfajta kölcsönös bizalom azokkal a maga köré gyűjtött diákokkal szemben, akikből mindvégig igyekezett a lehető legtöbbet kihozni egyenrangú partnerként lehetőséget teremtve ezzel a színjátszáshoz csupán kedvet érzőknek és a tehetségesebbeknek egyaránt.
(Városkép 1997. július)
Iskolánk a 70. évfordulón:
Általános Iskola
Budapest, XVIII.
Gulner Gyula u. 2.
1183
Igazgató: Tóth Lászlóné
Igazgatóhelyettes:
Scsureczné
Pór
Magdolna
Bódis Zoltánné, Decsiné Jónás Valéria, Guti Adrienn, Herendi László, Horváthné
Révész Mária, Horváthné Varga Anna, Jánk Zsolt, Juhász Györgyi, Kerekes Elek,
Kecskésné Bodnár Cecília, Kiss Lajosné, Kovácsné Marosi Gabriella, Marosi
Mihályné, Nagyné Andócsi Éva, Nagyné Weidinger Ildikó, Novodonszky Pálné, Pap
Zsuzsanna, Pálfiné Kozma Ildikó, Rakó Éva, Stibliné Nemes Éva, Sántáné Császár
Emőke, Sárosi Gyuláné, Székelyné Szujkó Piroska, Szentjóby Vilma
Gazdasági
vezető: Tremli Pálné
Gazdasági főmunkatárs: Pándiné Csernák Margit
Iskolatitkár: Somogyi Andrea
Gondnok: Prodán Róbert
Technikai dolgozók:
Faragó Lászlóné, Fekete Sándorné, Hepp Jánosné,
Knob
Sándorné, Molnár Lajosné, Pupek Józsefné,
Tajti Istvánné, Vörös Józsefné
Tantermek
száma: 16
Ebből szaktanterem 2 (nyelvi labor (8.), számítástechnika terem(17.))
A kiadvány a Gulner
Utcai Általános Iskola
gondozásában jelent meg 1998-ban.
Készítették:
Scsureczné Pór Magdolna, Herendi László,
Kerekes Elek, Rakó Éva
Szerkesztette: Herendi László
A 80. évfordulós előkészületek
jegyében felidézzük az iskolánk fennállásának
70. évfordulója alkalmából
rendezett kiállítással egybekötött ünnepségsorozat és gálaműsor emlékképeit.
A kiállítás és megnyitó ünnepség iskolánkban, a gálaműsor pedig a Rózsa
Művelődési Házban volt.
Jelenlétükkel megtiszteltek, ill. felléptek
díszvendégeink, iskolánk hajdani diákjai, tanárai,
közöttük Komlós Juci
színművész, Csepregi Éva és Zoltán Erika táncdalénekesek is.
