Minőségirányítási tevékenységünk
A Gulner Gyula Általános Iskola a 2000/2001. tanévben kezdte meg a Comenius 2000 Minőségirányítási rendszer kiépítését.
Lehetőséget kaptunk a II. intézményi modell minőségfejlesztési rendszer kialakítására.
Háromoldalú szerződés - Oktatási minisztérium-minőségfejlesztési tanácsadó szervezet-iskola - alapján dolgoztunk.
Az intézményi dokumentumokat a Közoktatási Minőségfejlesztési Programiroda szakértők bevonásával értékelte, valamint az iskolában helyszíni szemlét tartott. A minőségfejlesztési tevékenység során alkalmazott jó gyakorlatot, sikeres megoldásokat megerősítette, a fejlesztendő területekhez pedig értékelésen keresztül szakmai támogatást nyújtott.
Minőségirányítási Programunk a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2003. júliusában elfogadott módosítása alapján átdolgozott Comenius 2000 minőségirányítási rendszerre épül.
Intézményünk legfőbb erősségei:
- aktív és innovatív törzsgárda,
- az emelt szintű programok (angol, matematika),
- képességek szerinti differenciált fejlesztés,
- eredményes együttműködés a partnerekkel,
- az iskola hagyományai és szabadidős programja,
- a beiskolázási mutatók, az iskolai teljesítmények
Stratégiánk fő elemei:
- alapértékeink megőrzése mellett nyitottak vagyunk a változásokra, igazodunk a kor követelményeihez,
- az iskola alapvető feladataira koncentrálva segítjük a tanulók képességeinek optimális kibontakoztatását,
- arra törekszünk, hogy az iskola legyen megbízható szolgáltatója partnereinek,
- a gyermekek szeressenek iskolába járni, legyen színes, vonzó diákéletük.
Pedagógiai programunk hatékony végrehajtása érdekében vezettük be és működtetjük Minőségirányítási programunkat. A folyamatok szabályozása team munkában, minőségi körökben történik. Szabályozásaink egységes szerkezetet követnek, tartalmazzák a célokat, alkalmazási területeket, a hivatkozásokat, a fogalmakat, a folyamat leírását, valamint az űrlapokat, bizonylatokat.
A Partneri igény-és elégedettségmérés és az Irányított önértékelés lebonyolítása, feldolgozása és kiértékelése alapján a következő erősségeket és fejlesztendő területeket állapítottuk meg:
I. Az iskola vezetése
Erősségek:
olyan mérhető, értékelhető célokat dolgozott ki, amelyek irányadóak az iskola minden tevékenységénél
a célok kidolgozásába bevonja a nevelőtestületet is
biztosítja a képzés lehetőségét
az iskola stratégiai irányítását az iskola kidolgozott értékrendjére és céljaira alapozza
Fejlesztendő:
a vezetői ellenőrzés kapcsán célszerű lenne rögzíteni a visszacsatolási eljárást is az ellenőrzött számára, és arról is rendelkezni kell, hogy a kapott információkat milyen módon használják fel a továbbiakban
II. Stratégiai tervezés
Erősségek:
Létezik az iskola egészének továbbfejlesztését szolgáló terv
A fejlesztési terv kitűzött céljainak, feladatainak megvalósulását évente vizsgáljuk
Rendszerezett mennyiségi és minőségi mutatók segítségével vizsgáljuk a feladatok megvalósulását, és a felülvizsgálat magában foglalja a tervezési folyamat továbbfejlesztését is
III. Partnerkapcsolatok
Erősségek:
Évente felmérés készül a partnerek igényeiről és elégedettségéről
Elemzés, összehasonlítás készül a mérési eredmények alapján
A felmérés alapján igény- és problémalista készül
Fejlesztendő:
A problémalista alapján a vezetői kör által megbízott csoport készítsen intézkedési tervet, amelyben meghatározza a cél eléréséhez vezető cselekvési sort, a szükséges erőforrásokat és időtartamot, a felelősöket, az elvárt eredményt, s annak mérési, illetve értékelési módját
IV. Erőforrások
Erősségek:
Az intézmény pénzügyi stratégiája hatékony, a folyamatos fejlesztés elvének megfelel
Fejlesztendő:
A szellemi értékek kiaknázására, védelmére nagyobb figyelmet kell fordítani
V. Folyamatok
Erősségek:
Biztosított az intézményben a kulcsfontosságú folyamatokra vonatkozó eljárás
A kulcsfontosságú folyamatok teljesítménynormáit a felelősök folyamatosan ellenőrzik
Fejlesztendő:
Évente átvizsgálni és korrigálni, fejleszteni kell azokat az eljárásokat, amelyek a mérések, indikátorok, partneri vélemények alapján nem működnek megfelelően
VI. Érdekeltség a fejlődésben
Erősségek:
Megfelelő lehetőségei vannak az alkalmazottaknak arra, hogy részt vegyenek az iskola fejlesztési törekvéseiben, a célok és feladatok meghatározásában, és ezeket ismerik is
A fejlesztésben való részvételt a teljesítmények értékelésekor a vezetőség figyelembe veszi
Az iskola szakmai programjának megfelelő a munkaerő-fejlesztés
Néhány területen iskolafejlesztési csapatok alakultak
Fejlesztendő:
Még több alkalmazottat bevonni a fejlesztési csoportok munkájába
VII. Oktatási és nevelési eredmények
Erősségek:
A tantárgyi eredmények mérése, értékelése a Pedagógiai programban előírtaknak megfelelően történik
Javultak a tanulmányi és sportversenyeken elért eredményeink
A neveltségi szint mérésének és a Partneri igény- és elégedettség mérésének eredményeit, mutatóit felhasználjuk a következő év tervezésénél
Átgondolt, hatékony a gyermekvédelmi munka
Az intézményben fejlesztő pedagógus és logopédus működik
A tanév végi tantárgyi eredményeket és a felmérések eredményeit összehasonlítjuk az előző évi eredményekkel és más intézmények eredményeivel
Fejlesztendő:
Több tanulót készítsünk fel tanulmányi versenyekre
A munkaközösségek használják fel az eredményeket, mutatókat a következő évi műhelymunka tervezésénél
VIII. Kommunikáció a partnerekkel, ismertség, elismertség
Erősség:
Folyamatos és jól működő kapcsolatot tartunk az intézmény céljait és tevékenységét meghatározó partnerekkel (szülők, tanulók, alkalmazottak, pedagógusok, fenntartó, középiskolák)
Egyre bővülő programokkal együttműködést alakítottunk ki a környékbeli óvodákkal
Az iskolában aktívan, hatékonyan működik a Szülői Munkaközösség
A szülők ismerik az iskola programját, munkáját, szívesen jönnek az iskola rendezvényeire, feladatokat vállalnak a szervezésben, lebonyolításban
Jól működik a tanulók képviseleti szerve: a Gulner Diákszövetség
Fejlesztendő:
PR javítása (szakmai bemutatók, publikáció, rendezvényeinkről tudósítás a kerületi újságban)
2006. szeptember
Scsureczné Pór Magdolna
minőségirányítási vezető
Beszámoló a
Partneri igény- és elégedettségmérésről 2011-2012. (pdf állomány)
vissza