***   2017. szeptember 30. 21.00   ***

„Iskolatörténeti” túránk a 6. b osztállyal

Jubileumi tanévünk első osztályprogramján iskolánk történetének egyik ikonikus helyszínére kirándultunk a 6. b osztállyal. A Börzsönyben meghúzódó Törökmezőn számos alkalommal került megrendezésre iskolánk tíznapos nyári tábora. Mára már a táborhely egy részén átvette a hatalmat a természet, de tizenhét jókedvű hatodikos segítségével a mai napon ismét gyerekzsivaj töltötte meg a völgyet.

A hajnali indulást követően borongós időben érkeztünk meg úticélunkhoz, ahol felkerestük a régi táborhelyet. Azon a helyen, ahol a régi táborokban Elek bácsi táborvezetőként eligazította a társaságot, és egy-egy kiválasztott tanuló felhúzta a tábor lobogóját, ma szintén Elek bácsi mesélte el a mai gulnereseknek, hogyan is zajlottak a táborok évekkel ezelőtt. Felidéztük hol helyezkedtek el és hogyan néztek ki belülről a katonai sátrak, hogyan zajlott a fürdés, és milyen programokkal teltek a táborlakók mindennapjai. Ezt követően elsétáltunk a közelben található forrásokhoz, ahonnan annak idején az ivóvizet és a fürdéshez való vizet hordtuk ceglédi kannákban.

Mára már a turistaház, ahol a régi időkben a táborlakók étkezéseit biztosították, szinte teljesen megújult. Az épület kibővült, egy kalandpark, játszótér és egy kisállatkert is várja az ide látogatókat. Osztályunk hatalmas lelkesedéssel játszott, nézelődött, ismerkedett az állatokkal, simogatta őket. Igazán felszabadultan, nevetéstől és jókedvtől hangosan telt az itt töltött pár óra.

A múltidézéssel és játékkal töltött délelőttöt követően elindultunk az erdőn át Nagymarosra, hogy egy rövid túrával fejezzük be a napot. Bár az emelkedőkön többen levegőért kapkodtak, az ereszkedőkön azonban már ismét a hangos nevetés volt a jellemző. Utunk végén megcsodáltuk a Dunakanyar panorámáját, felidéztük a Visegráddal kapcsolatos ismereteinket, majd a hazafelé tartó vonatúton már csendesen, az élményektől és a friss levegőtől kissé bágyadtan mondtunk búcsút a Börzsönynek és Törökmezőnek.

Fantasztikus napot töltöttünk együtt. Ezúton is köszönöm Elek bácsinak és Emőke néninek, hogy megtiszteltek minket és kalauzunk, kísérőink voltak ezen a múltidéző kiránduláson.

Anikó néni

  vissza az életképekhez                vissza a navigáláshoz