Visszatérve az iskolába utolsó tanítási napunk,
valamint a diákönkormányzat napja következett.
Június 14-én délután pedig búcsúbankett
keretében köszöntünk el pedagógusainktól,
s láttuk vendégül őket.
Június 15-én, a ballagási projektnapon elérkezett utolsó
gulneres napunk, és ballagási ünnepélyünk.
Az ünnepély hetedikeseink műsorával kezdődött.
Előbb Vargha Dorottya 7. a osztályos tanulónk
előadásában hangzott el Máté Péter: Azért vannak a jóbarátok
című dala...
...majd 7. b osztályosainktól tudhatták meg ballagóink,
hogy "a Gulner szeret - mostmár..."
Ezt követően igazgatónk, Elek bácsi útravaló
gondolataival köszöntötte ballagóinkat.
"Kedves Ballagó Nyolcadikosok! Tisztelt Vendégeink!
Szeretettel köszöntöm mindazokat, akik elfogadták ballagó diákjaink meghívását,
és így együtt köszönthetjük őket, engedjük továbblépni mindazokat, akik teljesítették életük első időszakának feladatait.
Kedves Ballagók!
A Castle című filmsorozatban hangoztak el a következő szavak:
„Van egy általános igazság, amivel mindenkinek szembe kell néznie, akár akarjuk, akár nem.
Egyszer minden véget ér. A befejezés elkerülhetetlen.
A levelek lehullnak ősszel, becsukod a könyvet, amit elolvastál, elbúcsúzol, tovább lépsz.”
Számunkra ez is egy ilyen nap. Ma búcsút intetek annak az iskolának,
ami eddig ismerős volt, mindennek, ami kényelmes volt. Tovább léptek.
De attól, hogy elmentek, remélem, hogy lesznek olyan pedagógusaitok,
akik – még ha nem is napi szinten ismétlődően, de hatásukat tekintve részesei maradnak az életeteknek, akármi is történjen.
Biztos vagyok benne, hogy többségetek nagyon komoly, határozott elképzeléssel,
célokkal vág neki a következő éveknek. Vannak, akik még nem nagyon sejtik,
mit is szeretnének önmagukkal kezdeni – tőlük utoljára kérhetem,
tűzzenek ki célokat, és higgyetek abban, hogy képesek vagytok elérni azokat.
Ne hagyjátok, hogy elbátortalanítsanak, amikor szeretnétek valóra váltani egy álmot.
Akkor is ragaszkodjatok álmaitokhoz és céljaitokhoz, ha a megvalósításuk az első pillanatban lehetetlennek látszik!
Hinned kell önmagadban, hiszen képes vagy kitűzött céljaidat elérni, ha azok képességeiddel összhangban vannak!
Legyetek türelmesek és kitartóak abban is, hogy önmagatok képességeit megismerjétek, el tudjátok fogadni sajátosságaitokat!
Az előző gondolatokat a Bon Bon együttes „Örökre a szívedben” című dalában nagyon szépen,
líraian megfogalmazta, ajánlom, még akkor is érdemes meghallgatni,
ha nem feltétlenül a ti stílusotok. Íme, egy rövid részlet a dalból:
Valaki gyorsan él és bízik a sorsban,
Valaki lassan és sokszor megtorpan,
Választani kell, hogy mi is a cél,
A te álmod, az hol van?
Az álmok világából térjünk egy kicsit vissza a valóság talajára,
ami sokszor legalább olyan megfoghatatlan volt számotokra, mint céljaitok megfogalmazása.
A valóság most mégis megragadható, hiszen néhány perc múlva bekövetkezik,
amire legalább nyolc éve vártok: kiléptek az általános iskola falai közül,
de akár hiszitek, akár nem, ez még messze nem az úgynevezett nagybetűs élet.
További kötelezettségek várnak rátok, amit szabadon, de kötelezően választottatok.
Bízom benne, és pedagógus társaim is egyelőre csak bízhatnak benne,
hogy sikeres volt az együttműködésünk, és így megálljátok helyeteket a következő iskolában.
Nem akarok ünneprontó lenni, de a Gulner Iskola kapuján kilépve,
néhány hét múlva újabb csapda vár rátok egy iskola képében!
Őszintén kívánom, hogy tudjatok élni az új lehetőségekkel, találjátok meg
azokat az eszközöket, melyekkel céljaitokat meg tudjátok valósítani!
Van még egy Albert Schweitzer által is fontosnak tartott intelem, amit szeretnék megosztani veletek:
„Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok,
akik keresték és megtalálták hogyan lehet másokat szolgálni.”
Ehhez sok erőt, kitartást és mindenek előtt társaitok szolgálata iránti alázatot kívánok.
Kedves Szülők, Kedves Hozzátartozók!
Tisztelettel kérem Önöket, hogy a mostani iskolától való megszabadulás nagy öröme után,
ami valahol természetes, mint a többség esetében a jól végzett munka öröme, segítsék,
támogassák gyermeküket az új feladatok elvégzésében. A gyermekeiknek szükségük van
az Önök támogatására, még ha most minden idegszálukkal ellenkeznek is ez ellen.
Ha szükséges bátorítsák őket, ha kell, óvják őket meggondolatlan lépésektől,
amire valljuk be hajlamosak, mint ahogy Önök is, mi is tettünk ilyeneket ebben a korban. Nekik nem lenne muszáj…
Köszönöm Önöknek, hogy partnereink voltak, támogatták az iskolát, részt vettek közös feladataink elvégzésében.
Köszönöm a gondoskodásukat, aggódásukat, jobbító szándékukat!
Kedves Pedagógusok, Alkalmazottak!
A búcsúzók nyilván már megtették, de személyesen én is köszönöm mindazt a gondoskodást,
törődést, amit tanulóink felé nyújtottatok – sokszor köszönet nélkül is.
Köszönöm minden ballagó nevében a tanítási órákat, a játékokat, a sportfoglalkozásokat,
a táborokat, kirándulásokat, színház és mozilátogatásokat, iskolai és iskolán kívüli rendezvényeket,
a takarítást, ebédeltetést, az ügyes-bajos dolgok intézését a titkárságon,
amikkel hozzájárultatok a neveléshez-oktatáshoz. Kívánom, hogy ne csak a gondokra,
problémákra emlékezzetek, hanem a sikerekre, a mosolygó tekintetekre is.
Kedves búcsúztató diákok!
Hozzátok fordulva azt kérem, hogy őrizzétek meg a ballagók emlékét,
de nem kell feltétlenül mindent úgy tennetek, ahogy ők cselekedtek. Nem azért,
mert az esetleg nem mindig volt megfelelő, hanem azért, mert Ti is járjátok a saját,
jól eltervezett utatokat. Persze, sok mindent – remélem csupa jó dolgot –
lestetek el a most búcsúzóktól, azokat vigyétek tovább, s majd adjátok át a fiatalabb generációnak.
Tisztelt Ballagók!
Kellemes kötelességem, hogy minden évben néhány díjat adjak át néhány nyolcadikosnak.
A Gulner Iskola sportolója címet az a ballagó nyolcadikos kapja, aki az iskola színeiben
több sportágban, éveken keresztül eredményesen szerepelt. Idén Lin Qi 8.b osztályos tanuló érdemelte ki ezt a plakettet.
A Gulner Gyula Általános Iskola nevelőtestülete, elsősorban az osztályfőnökök javaslata alapján
minden évben 2 db Emlékplakettel jutalmazza azokat a ballagókat,
akik kitűnő tanulmányi munkájuk mellett közösségi tevékenységükkel is példát mutattak
tanulótársaiknak, gazdagították iskolánk hírnevét. Ebben az évben valamennyiünk nevében
köszönetemet fejezem ki az együtt töltött években tanúsított tanulmányi,
közösségi és kulturális tevékenységéért Muity Laura és Kerényi Luca tanulóknak.
Kedves Vendégeink!
Elsősorban a ballagó nyolcadikosok nevében köszönöm, hogy elfogadták meghívásukat,
és ezzel ünnepélyesebbé tették a búcsú pillanatait.
Kívánom, hogy minden búcsúzó nyolcadikos élete kiegyensúlyozott, boldogsággal teli legyen,
ehhez Marcus Aurelius igazán megszívlelendő gondolatát ajánlom figyelmetekbe.
„Az, hogy milyen a boldog ember élete, gondolatai milyenségén múlik:
így hát ügyelj erre! Ne fogadj be sötét, negatív gondolatokat.”
A boldogság pedig akkor teljes, ha szeretettel párosul. Ebből soha ne fogyjatok ki.
Soha ne mérlegeljétek, hogy kitől mennyit kaptatok, tehát mennyi jár neki,
adjatok mindenkinek minél többet, mert meggyőződésem, hogy életetek csak így lehet teljes!
Végezetül ne felejtsétek, bárhova kerültök: a Gulner szeret!"
Elek bácsi
Kiemelkedő sporteredményeiért jutalmazta
Lin Qi 8. b osztályos tanulónkat.
Majd kimagasló szorgalmú és teljesítményű kiválóságaink
osztályfőnökeik javaslata alapján megkapták iskolánk
legrangosabb kitüntetését, a Gulneres Emlékplakettet.
Kerényi Luca Emma 8. b osztályos tanulónk
sokszínű tehetségével páratlan eredményözönnel
öregbítette iskolánk hírnevét is.
Muity Laura pedig kiemelkedő szorgalma mellett
közösségi munkájáért érdemelte ki az elismerést.
Ezt követően nyolcadikosaink műsorában előbb Frech Gábor
"átkölteménye" foglalta össze gulneres éveinket.
Majd két kitüntetett diákunk köthette fel osztályaik szalagjait iskolánk zászlajára.
Végezetül ballagóink elénekelték búcsúdalukat.
Műsorunkat Virág néni konferálta.
Sajnos a szakadó eső miatt nem tudtuk felkeresni gulneres éveink
nyitóéveinek állomásait, elsős-másodikos művészeti tantermeinket,
ezért álljanak most itt Györgyi néni és Hajni néni alsós emlékeket
felidéző tábladekorációinak képei:
Egyszer véget ér... - mi is elindultunk.
Köszönet a ballagási fotókért Györgyi néninek!
Búcsúparti - a 8. a utolsó, bográcsozással egybekötött sportnapja
18-án, szombaton gyűltünk össze utolsó közös, főzéssel és sportolással fűszerezett partinkra.
Amíg a szülők Barta anyuka és Kovács apuka vezetésével elkészítették ebédünket,
a bográcsban főtt gulyást, addig mi a tornateremben és a sportudvar árnyas fái alatt,
valamint a műfüves focipályán csináltunk helyet az ebédnek.
Ezt követően az osztály megköszönte Zsolt bácsinak a közös munkát,
majd zárásként - a korai középiskolai beiratkozásra tekintettel -
Zsolt bácsi előrehozott évzárón értékelte a mögöttünk hagyott évet, éveket.
Kiosztotta a jutalmakat és elismerő okleveleket, valamint a bizonyítványokat,
s útravaló gondolatokkal bocsátotta középiskoláikba diákjait.
