Október nyolcadikán nyolcadikosainkkal a kerületi Kondor Béla Közösségi Házba látogattunk.
Örömmel fogadtuk el a kerületi önkormányzat meghívóját egy rendhagyó történelemórára.
Az órát Schrötter Tibor, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok
Világszövetségének alelnöke tartotta.
Az esemény nyitányaként Gábor bácsi szavalatával hangolódtunk a korszakra.
Majd Tibor bácsi előadásában egy sok elemében megrázó életút
bontakozott ki. Alapos részleteiben mesélt az 1956-os forradalomhoz
vezető útról, az ötvenes évek gyötrelmeitől, a forradalom sokat ígérő,
reményteljes győzelmén át a megtorlás borzalmait is feltárta.
Kendőzetlen őszinteséggel mesélte el személyes sorsának tragédiáit,
családja, majd saját maga megnyomorításán át élete nagy szerelmének elvesztéséig.
Az óra - ami inkább két óra lett - a kibontakozó drámához méltó csendben telt,
s ez a csend sokszor lett a döbbenettől, együttérzéstől dermedten súlyos.
A helyszínen megtekintettük az előadás kísérőjeként berendezett kiállítást,
végigböngészve a tablókat és a kiállított tárgyakat.
Örömmel fedeztük fel a kiállítás egyik tárlójában Gábor bácsi édesapjának,
a néhai Frech Ottó '56-os elítélt, fafaragóművésznek két alkotását is.
Tibor bácsi és Ottó bácsi egy ideig együtt raboskodtak a gyűjtőfogházban is.
A rendhagyó óra élménye mellé egy DVD-t is kaptunk ajándékba.
A felejthetetlen beszámoló mellé elhoztuk magunkkal Tibor bácsi intő szavait,
miszerint rajtunk, a helytállásunkon múlik nemzetünk jövőbeni sorsa.
Egy hiteles, példamutató ember helyezett ránk súlyos felelősséget,
amit reményeink szerint lelkük mélyén megőriznek tanítványaink is.
Akkor joggal remélhetjük, hogy nem vittük el őket hiába
erre a nem csak rendhagyó, de rendkívüli történelemórára.
